Az ehető gyümölcsű citrusok túlnyomórészt a Citrus és Fortunella nemzetségekből, valamint az ide tartozó fajok hibridjei közül kerülnek ki. Ezek nem csak szárazföldben, hanem cserépben, dézsában is nevelhetők, ha gondosan ügyelünk a faj egyedi giényeire. Azok a fajok különösen alkalmasak a dézsában való termesztésre, amelyek a tenyészedényben is gazdagon virágoznak és teremnek, képesek addig fejlődni, míg elérik a természetes méretüket, valamint terméseik ízletesek lesznek. Vannak olyan fajok is, amelyek bár virágot és termést hoznak, a gyümölcs mégis kisebb és rosszabb minőségű a vártnál.
Aki a citruskedvelők táborának "kezdő" szakosztályába tartozik, vagy egyszerűen nem kíván magának sok problémát a gondozás és teleltetés során, az válassza a vadcitromot (Poncirus trifoliata), vagy annak valamelyik hibridjét. E növények még enyhe, néhány fokos fagyokat is elvilesnek, és télen jól érzik magukat akár egy világos és hűvös szobában is. E citrusok gyümölcse savanykásan kesernéys, fanyarnak mondható.
A kalamondin nevű citrusfélével gyakran találkozhatunk a virágüzletekben és a faiskolákban. Kalomondin-narancsnak is hívják, bár termései inkább apró mandarinhoz hasonlatosak.
A kalomondin, calomondin, kiválóan tűri a szobai körülményeket. Gyümölcsei apró mandarinhoz hasonlatosak.
Jellemző rá a rendkívül korai virágzás és terméshozás, valamint a gyenge növekedés.
